Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen.
Elsősorban bérrendezésre használják a költségvetés nagyobb részét, a szolgáltatók, takarítók kifizetése csak ezután következik.
Egy friss kutatás szerint a kórházi köpenyek és felületek tisztítására jelenleg használt egyik alapvető klóros fertőtlenítőszer nem pusztítja el az antibiotikumokkal összefüggő megbetegedések leggyakoribb okozóját az egészségügyi intézményekben.
A koronavírus után kikopott a fertőzésektől való félelem, a magyar egészségügy így remek táptalaja a kórházi fertőzéseknek. A kórházakban dolgozók leterheltek, a rendelkezésükre álló eszközök is hiányosak.
Világszerte kihívásokat okoz, hogy a komolyabb műtéteken átesett páciensek szervezete összeomolhat, viszonylag sokan halnak meg az operációt követő 30 napon belül. Ezek a halálesetek javarészt megelőzhetők lennének, mert sohasem váratlanul történnek, ám egyszerűen nincs elég kórházi dolgozó ahhoz, hogy észlelhessék a figyelmeztető jeleket, ami szintén nem csak a magyar egészségügy problémája. A megoldást az újgenerációs betegmonitorozó eszközök jelenthetik, ám kérdés, mely intézménynek lesz rájuk pénze.
Évente átlagosan kétharmaddal többen haltak meg fertőző és élősdiek okozta betegségekben 2011 és 2018 között, mint 2003 és 2010 között. A magyar állapotok veszélyesebbek, mint a koronavírus.
30, egyes területeken 50 százalékos visszaesést vár a kormány attól a cselekvési tervtől és csomagtól, amellyel visszaszorítaná a kórházi fertőzések számát.
Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy – akár külön intézkedések kezdeményezésével – fordítson kiemelt figyelmet arra, ahogyan tárcája szervei a panasz- és közérdekű bejelentéseket kezelik.
Kétségbeesett betegek panaszai jutottak el a hvg.hu-hoz a transzplantációs klinikáról. Sokan kórházi fertőzésektől félnek, és állítják, hogy az intézmény alaposabb takarításával megelőzhető lenne számos megbetegedés. Megkerestük a kórházat, és az illetékesek igyekeztek is megnyugtatni mindenkit, hogy baj egy szál se. Beszámolójuk hitelességét nem növeli az állami adatszolgáltatásban a transzparencia hiánya, illetve a kórházakra vonatkozó törvények és a megvalósulásuk közt a jogvédők által tapasztalt különbségek.
Az ítélet jogerős, másodfokon a bíróság a TASZ-nak adott igazat.
(Ország)állapotfelmérő cikksorozatot indít két hónappal a választás előtt a hvg.hu. A legfontosabb szakterületek közül elsőként az egészségügyet járjuk körül: mi jellemzi most, mik a legnagyobb gondok, mivel szembesül egy beteg ma Magyarországon, ha orvoshoz/kórházba kerül?
Tavaly 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben a fertőzés volt a halál oka, vagy közrejátszott abban – írta a Magyar Nemzet az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb jelentésére hivatkozva.
A koronavírus terjedése újra előtérbe helyezte a kézmosás fontosságát. A Semmelweis Ignác által elterjesztett szokás ma már nem csak az egészségügyben számít mindennaposnak – ám az emberek elsöprő többsége nem megfelelően végzi a kézmosást, így csökkentve annak hatékonyságát.
Két évig próbálta az Emmi elszabotálni a kórházi fertőzéses adatok kiadását, de most a Kúria is kimondta, hogy ehhez nincs joga, jelenti a TASZ.
Szeptember 1-ig kellett volna leközölni a 2017-es dokumentumokat, ez azóta sem történt meg.
Az új emberminiszter szerint meg kell nézni, hogy a feltételek hiányáról vagy az orvosi szakma szabályainak be nem tartásáról van-e szó.
Ötpontos cselekvési tervet készített a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete a kórházi fertőzések kockázatának csökkentéséért – írta szerdai számában a Magyar Hírlap.
A multirezisztens kórokozók okozta fertőzések száma viszont nőtt, de állítólag lassabban, mint világszinten.
